Tanítás, tanulás. Mi jut eszedbe róla?
Végeztem egy nem reprezentatív felmérést, melynek eredménye az alábbi szófelhőben található.
Általában a tanulásról az iskolai évek jutnak eszünkbe. A szerint, hogy szerettünk-e suliban lenni jönnek a pozitív vagy negatív kifejezések.
Pedig a tanulás sokkal több, mint az iskola. Nap mint nap, amikor valamilyen inger ér otthon, útközben, a munkahelyünkön (ami lehet az iskola is), tanulunk.
A tanulás fogalma: szűkebb értelemben ismeretszerzést jelent, tágabb értelemben a környezeti hatások következtében bekövetkező tartós és adaptív viselkedésváltozást. A hatékony tanulásnak a minőségi jellemzője, hogy az, a teljes pszichikus folyamat (érzékelés-észlelés-figyelem-emlékezés-képzelet-gondolkodás-érzelem-akarat-cselekvés) aktivizált eredménye. (http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/martinko_jozsef/apa.html)
Ha a tanulás valamilyen rendszerben történik, többféle módszert alkalmazhatunk. A legismertebbeket hoztam ma ide.
A poroszos rendszerről nagyon sokat hallunk. Mit jelent? Mitől annyira rossz? Rossz-e egyáltalán?
A poroszos oktatás a szigorúságon, követelésen, fegyelmen alapuló rendszer, ahol a felek (tanító és tanuló) egymáshoz képest alá-felé rendeltségi viszonyban állnak. A tanító a tudás hordozója, direkt módon átadja az anyagot, melyet a tanuló köteles megtanulni és visszamondani. Van egy minimum szint, amit mindenkinek el kell érnie ahhoz, hogy tovább léphessen.
Előnye, hogy mindenből tanít valamilyen szinten, így lehetőség van általános alapműveltség megszerzésére.
Hátránya, hogy a kreativitást nem segíti, az ilyen személyiségű embereket kifejezetten idegesíti, visszahúzza.
Liberális szemléletű oktatásról akkor beszélünk, ha az megengedő, figyel a tanuló igényeire is.
Talán a legismertebb iskolák a Valdorf, a Rogers és a Montessori irányzat. Ezen elemek jelennek meg más alternatív pedagógiákban.
A Valdorf szemléletet Rudolf Steiner dolgozta ki. Lényege a fej, a kéz és a szív összhangja.
„A módszer három fő szakaszt különböztet meg a gyermekek fejlődésében.
A nevelés a gyermek korai éveiben a praktikus, gyakorlati tevékenységekre és a kreatív játékot támogató környezet biztosítására fókuszál. Az általános iskolában a hangsúly a tanulók művészi kifejezőképességének és szociális képességének fejlesztésére tolódik, fejlesztve a megértés analitikus és kreatív módjait. A középiskolában a kritikai gondolkodásra és az idealizmus elősegítésére koncentrálnak. Az egész megközelítés hangsúlyozza a fantázia szerepét a tanulásban, és fontosságot tulajdonít a szellemi, gyakorlati és művészeti elemek integrálásának. A módszer utánzáson alapul, a tanító mutatja a mozdulatokat. A tanuló fejlettségi szintjének megfelelő feladatokkal, eszközökkel, a szabad gondolkodást tiszteletben tartva segítjük a fiatalokat. Központi szerepet kapnak a művészetek, a zene, a képzelet.” (https://hu.wikipedia.org/wiki/Waldorf-pedag%C3%B3gia)
A Rogers-módszer az elfogadás iskolája. Szorongásmentes, toleráns légkört teremt, melyben jelen van a feltétel nélküli empátia, bizalom, őszinteség. A tantárgyi tudás mellett legalább annyira fontos a szociális fejlesztés is. Minden helyzet megoldásánál az érzelmekből indulnak ki és szabadságot hagynak a gyerekek számára. Irányítás helyett a közös megoldásokat keresik. A példamutatás által a tanulók maguk fedezik fel, hogy mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságuk.
„Rogers szerint az ember képes megérteni saját viselkedését, és ennek tudatában képes változni. Sőt, az ember erre a változásra, „növekedésre” törekszik. Ahhoz, hogy a fejlődés megtörténjen, olyan biztonságos környezetre van szükség, mely ezt képes elősegíteni. Ezt a környezetet maguk az emberek teremtik meg azzal, hogy egymás felé empátiával, feltételhez nem kötött pozitív odafordulással, hitelesen, nyíltan kommunikálva, bizalommal fordulnak.
Három stratégiai alapelvünk – bizalom, együttműködés és sokoldalú tudás – segítségével valósítjuk meg a rogersi szemléletet a mindennapokban. „ (https://www.rogersiskola.hu/hogyan-tanitunk/pedagogiai-programunk.html)
Maria Montessori az első olasz női orvos, aki a gyerekek személyiségének tiszteletén alapuló módszert alkotta meg. Célja, hogy a gyerekek megtanuljanak segítséget kérni, elfogadni és viszonozni azt. A Montessori-intézetekben a pedagógusok a gyerekekkel együtt határozzák meg a kereteket, és közösen tűzik ki a tanulmányi célokat, ám amiben megegyeztek, azt el is várják tőlük. A szerződésszegés következményekkel jár, a büntetés azonban soha nem öncélú, hanem sokkal inkább arra irányul, hogy a csemetének lehetősége nyíljon kiköszörülni a csorbát – olyannyira, hogy a lehetséges szankciókról is közösen dönt a gyerek és a pedagógus. A Montessori-módszer teljes mértékben kizárja a tekintélyelvűséget, a gyerekek csak annyi irányítást kapnak, hogy a koruknak megfelelő szinten kellő önállóságra tegyenek szert.
Néhány szót hadd ejtsek az organikus pedagógiáról is. Definícióként egy plakát szövegét másolom ide: „Ez a neveléstani irányzat a természetes élet fejlődését tekinti mintának. Minden eljárásában az élet természetes növekedését, az egész személyiség kiteljesedését szolgálja (Uzsalyné dr. Pécsi Rita).
Érzékelés-kapcsolatot tart a legfontosabb életfolyamatokkal, és ezekből kiindulva a szerves növekedést támogatja. Nem sürget, nem kényszerít, hanem a keretekkel és a vezetéssel is a belülről fakadó, saját ütemű kibontakozást gondozza.”
Öt alappillére az életmozgás, bizalom, kötődés, szövetség, eszmény.
Legkisebb gyermekünk iskolájában az organikus pedagógia mentén folyik a nevelés. Számomra teljesen új volt a módszer 5 éve, nem ismertem, de szerencsére nagyon sok támogatást kaptunk, hogy az iskola-család összekapaszkodva, azonos értékek és elvek mellett haladjunk. Nagy bizalommal figyeltem a gyerekek fejlődését. Nekem, „normál” iskolán szocializálódott szülőnek néha lassúnak tűnt, néhol érthetetlen volt. Hamar megtapasztaltam azonban, hogy lehet így is (sőt, sokkal jobban lehet) fejlődni, ha nem sürgetünk, de segítünk. Kereteket alakítunk ki, amit minden félnek be kell tartania. Vannak mérföldkövek, de nem versenyeznek a gyerekek, hogy ki mikor ér oda. A tananyagban időt adunk az elmélyülésre. A lelki érettséghez igazítjuk a tudásanyagot.
Mindenkinek más a preferenciája, az én szívemhez és elveimhez a Montessori elvek állnak legközelebb, de ma már az organikus nevelés mellett is érvelek. Ebben hiszek, ezt alkalmazom, erről vannak tapasztalataim.
Akkor leszünk hitelesek, ha életünkkel azt mutatjuk, amit a szavainkkal hirdetünk.
A tanítás lényegét két szóban így határoznám meg:
Tisztelet és alázat
Tisztelet és alázat az iránt, amit szeretnék átadni, valamint tisztelet és alázat a másik fél iránt.
Minél több érzékszervünkkel tudunk kötődni egy információhoz, annál jobban átmegy az üzenet.
Amikor egy verset hallunk, egyáltalán nem mindegy, milyen állapotban fogadjuk. Ha ismerjük a kort, amiben íródott, tudunk valamit a költőről, sokkal jobban átérezzük, megértjük. Az sem mindegy, hogy felolvassuk gépiesen vagy lassan, minden sorát megízlelve szemléljük. Nem szerettem az irodalmat, mint tantárgyat, de a verseket nagyon szeretem, megérintik a lelkemet.
Kitől lehet tanulni?
Mindenkitől.
A gyerekek nagyon tiszták és őszinték. Épp ezért sokszor tükröt állítanak a felnőtteknek.
Ha nyitott szívvel és elmével járunk a világban, minden nap megtapasztalhatjuk a tanulás jótékony hatásait.
A következő részben arról írok, hogyan szerezhetünk használható tudást, valamint az egyetemistáknak, iskolásoknak szeretnék módszerek adni a vizsgákra, dolgozatokra való felkészüléshez.
